Kezdjük ott, hogy mi is az a kalória:
„A kalória (cal) az energia mértékegysége: egy kalória egy gramm víz hőmérsékletét egy celsius fokkal emeli meg. A kalóriát Nicolas Clément vezette be a hő mérésére 1824-ben. Az SI-mértékegységrendszer bevezetésével a joule nagyrészt kiváltotta; ma főleg az élelmiszerek energiatartalmának mérésére használják.” – Wikipédia
Mondhatjuk úgy is, hogy üzemanyag. A tápanyagok egyéb funkciói mellett most csak az energiával foglalkozunk. Makronutriensek szempontjából az alábbi számokkal dolgozhatunk:
- szénhidrát 4kcal/g
- fehérje 4kcal/g
- zsír 9kcal/g
És plusz egyként az alkohol, 7kcal/g.
Fontos megjegyezni, hogy amikor „üres kalóriákról” beszélünk, akkor a feldolgozott ételek egy csoportjára gondolunk, melyet nehéz táplálékként értelmezni. A magas kalóriatartalmon kívül mással nem szolgálják szervezetünket ezen termékek.
Üres kalóriát lehetőleg ne vigyünk be, mert teljesen feleslegesen terheljük vele a szervezetünket. Rövid-, közép- és hosszútávon is hízáshoz vezet fogyasztásuk.
Szerencsére az ételek java összetett. Azaz valamilyen arányban tartalmazza a tápanyagokat, de innentől válik izgalmassá a helyzet.
A kalória-táblázatokban szereplő értékek jelentős szórást mutatnak és emiatt sem az otthon készített, sem a feldolgozott (címkével rendelkező) ételek értékeit nem tekinthetjük pontosnak.
Azaz: a kalóriaszámlálás már kiindulástól fogva pontatlan, merthogy a számértékek csak részben fedik a valóságot.
Az alábbi oldalon szemléletes infografikákat találhatunk a témában.
