Az egészséges életmód drága. Nincs nekem pénzem arra, hogy flancos dolgokat vegyek. Majd bekapok valamit útközben. Nem érek rá egész nap a konyhában állni.
Gyakran elhangzanak a fenti mondatok – talán némelyiket már Te is használtad, kedves Olvasó. Tényleg van valóságalapjuk? Mennyire reális ez a megközelítés?
Vagyoni helyzet
Tény és való, hogy az egy főre jutó napi jövedelem úgy 7000 forint körül van Magyarországon. Azonban ez az átlagos érték, azaz nem mindenki ilyen szerencsés. Van, akinek egy hétre(!) jut ennyi. S akkor ebből kellene megoldani a lakhatáson és étkezésen felül minden egyéb olyan kiadást, mely az emberhez méltó élethez volna szükséges. Nagy valószínűséggel esélytelen. De még ezen körökben is lehet valamelyest javítani a helyzeten, csak ehhez tudásra van szükség.
Oktatás
Az egy dolog, hogy már csak 16 éves korig kötelező iskolába járni, az nagyobb probléma, hogy milyen nehézségekkel küzd a rendszer. Mivel nincs elég pedagógus – főleg a természettudományos tárgyak területén – ezért a kötelező órák és évek alatt sem kapják meg a diákok a szükségesnek mondható tudást. A funkcionális analfabéták aránya úgy 20-25% lehet. A tényleges analfabétáké úgy 2-5%. 80-100ezer olyan nagykorú él hazánkban, aki nem végezte el a nyolc általános osztályt.
Aki nem ért meg komplex szövegeket és nem tudja megállapítani egy hír valóságtartalmát, könnyen esik megtévésztés áldozatává. Az ilyen emberek jóhiszeműségét használják ki csalók, akik látványos és gyors eredményeket ígérnek, de igazából csak a pénz-szivattyút kapcsolják be.
Egészségügy
Magyarország még nyomokban tartalmaz egy egészségügyi rendszert. Közel kétmillió embernek nincs családorvosa. Az alapellátás romokban, ami miatt hatalmas terhelés rakódik a sürgősségi ellátásra. S ahelyett, hogy megelőznénk, esetleg idejekorán felismernénk a kórállapotokat, többnyire későn, előrehaladott fázisban fedezzük fel ezeket, amikor a gyógyulás lassabb, több a szövődmény, esetleg a folyamat már visszafordíthatatlanná vált.
Nem segít sokat az sem, hogy az orvos- és szakdolgozóképzés során alig esik szó a betegségek megelőzéséről, a táplálkozásról, a megfelelő mozgásról. Így a páciens hiába fordul segítségért egy “szakemberhez”, majd a vak vezet világtalant állapotban találja magát. Esetleg kap pár üres frázist (pl. “Egyen kevesebbet!”), amivel nem megy sokra a gyakorlati megvalósítás során. S ahogy rápillantunk az átlag egészségügyi dolgozóra, kis eséllyel tekinthetjük őt hiteles forrásként.
Statisztika
A hazai munkavállalók közel fele (a 16 év felettiek 46 százaléka) él valamilyen krónikus betegséggel – saját bevallása szerint. Értelemszerűen a fiatalabbak között több az egészséges. Aztán az is kiderül, hogy aki egészséges, az magasabb jövedelmet visz haza. Részben azért, mert jobb feltételekkel tud munkát keresni, részben azért mert nagyobb óraszámban, az esetleges teljesítményösztönzőket igénybe véve tud dolgozni.
S akkor még nem is említettük a betegség miatt munkaképtelenné vált embereket. A fogyatékosságok hatalmas része szerzett. Egy jó részük – megfelelő életmóddal – megelőzhető. A cukorbetegség okozta vakság és végtag amputációk, a stroke okozta változatos maradványtünetek igencsak megnehezítik a munkavállalást, főleg akkor, ha valaki kétkezi munkát végzett addigi élete során. A beteg környezetére ezután nehezedő terhek, a betegápolás, a lakás akadálymentesítése mind ezen felül jelentkeznek, mint költség és/vagy bevételkiesés.
Idehaza évente úgy 5000 amputáció történik. Ebből csupán 1000 traumás. A maradék 4000 testrészt krónikus betegség (pl. érszűkület, cukorbetegség) miatt választanak le gazdájáról.
Az életmódváltás egy olyan hosszú távú befektetés, amelynél a nyereség életévekben számolható. Bár sokan azt gondolják, az érbetegségek az idősebb korosztályt érintik, de valójában fiatalabb korban kezdődnek el azok az életmódi problémák, amik általában az érbetegségekhez vezetnek –
Dr. Sótonyi Péter, érsebész
Nyugdíjas évek
A korfa és a várható élettartam miatt a nyugdíjkorhatárt folyamatosan emelgetik. Nyugdíjba vonulást követően kb. 20 évig él még egy magyar ember. Azonban ez nem 20 év egészséget jelent, hiszen ha már a munkavállalók 46%-a krónikus betegséggel él, akkor ez a nyugdíjkorhatár elérésével sem lesz kevesebb.
Agymosás: greenwashing és healthwashing
Amikor a reklámipar beindul és _el kell adni_ valamit, akkor az aktuális trendeknek megfelelően vannak bizonyos varázsszavak, melyeket mi, “tudatos fogyasztók” jó lehetőségként, csábító ajánlatként azonosítunk.
BPA-mentes, bambusz, high protein, vadkovásszal készült, light, vegán, növényi, cukormentes, E-szám mentes… és így tovább
Ha jobban utánanézünk a terméknek, esetleg elolvassuk a címkék apróbetűs részét is, akkor könnyen képbe kerülhetünk, mennyire is jó választás az adott termék. Ehhez persze megfelelő háttértudásra van szükség.
TL/DR
A ténylegesen egészséges életmód nem drága. Persze van egy „belépési küszöb” és minimálnyugdíjon vagy segélyen tengődve kis esély van a sikerre, de ami leginkább kell az egészséges életmódhoz, az a tudás, majd a megszerzett tudás gyakorlatba való átültetése.
Nagy tudású és jó beszélőkéjű kollégákkal, Schwab és Zacher doktorokkal készült egy – részben a költségeket is boncolgató – remek interjú
