Gratulálok! Ha már erre az oldalra vezetett a sors, akkor jó eséllyel megvan az elhatározás egy másabb élet eléréséhez. Azért „másabb”, mert teljesen egyéni, hogy mi is a vágyott cél. Persze gondolhatunk teljesen általános dolgokra, mint például szebb, jobb, könnyedebb, sportosabb, egészségesebb, akármi… de ezen fogalmakhoz mindenki egy kicsit más képet társít. Nézzük, a nagy általánosságok között mik az univerzálisan alkalmazható lépések az életmódváltás felé.
Helyzetértékelés
Az egy dolog, hogy hová szeretnénk eljutni az életmódváltás során, de tudjuk-e hogy honnan indulunk? Gondoljunk csak egy útvonaltervező alkalmazásra. Megadhatom neki, hogy hová szeretnék eljutni, de az útvonalhoz azt is tudnia kell, hogy honnan indulunk. Ezt vagy „saját kútfőből”, műhold alapján tudja meg, vagy mi áruljuk el neki.
Ezt a párhuzamot alkalmazva az életmódváltó lépések tükrében tarthatunk egy őszinte, a lehetőségekhez mérten tárgyilagos helyzetértékelést, mely megadja a kiindulási pontot. E nélkül sokkal nehezebb dolgunk volna.
Nehezen megy az objektív helyzetértékelés? Nem tudunk kellőképpen tárgyilagosak lenni? Nos, kérjünk külső segítséget! A környezetünkben bizonyára van egy-két barát vagy ismerős, aki képes őszinte visszajelzést adni állapotunkról. Ha a teljes kép nem is alakul ki egyből, támpontok lesznek.
Nem szégyen szakemberhez fordulni egy állapotfelmérés céljából. Az objektív, független szemlélet biztosított, cserébe fizetni kell.
Első lépések az életmódváltás során
A fókusznak, a prioritásnak nincs többesszáma. Egyszerre egy dologgal kell foglalkozni, különben kudarcra vagyunk ítélve. A változtatásoknak is olyan aprónak kell lennie, hogy szinte észre se vegyük.
Első alkalommal futunk neki a feladatnak? Ha nem, akkor korábban mi volt a buktató?
- túl nagy vállalás
- nem megfelelő stratégia
- nem is azt „kezeltük”, ami a gondot okozza?
Szokások kialakítása
Az akaraterő egy véges erőforrás, nem jó megközelítés, ha pusztán akaraterőből akarunk változ(tat)ni. A rendszeresség, a következetesség, a jó szokások kialakítása és a rosszak eliminálása sikerre fog vezetni.
Mivel jutunk messzebb?
Ha teljes erőbedobással futunk, ameddig csak bírunk vagy ha sétatempóban indulunk, szükség szerint szüneteket beiktatva? Fittségtől függetlenül az utóbbi visz messzebb.
A szokások kapcsán fel kell deríteni, hogy mi váltja ki az adott cselekvést? Helyszín? Időpont? Társaság? Egy másik cselekvés? Ha ezt tudatosítjuk, akkor van esély a módosításra, jó szokások kialakítására.
Minden egyes jó szokás kialakításával újabb lépést teszünk meg az életmódváltás felé.
Rugalmasság
Itt most nem az ízületi rugalmasságra gondolunk, bár az sem elhanyagolható, hanem a mentálisra.
Mennyire görcsösen ragaszkodunk valamihez? Szükség szerint – ha éppen a belső vagy külső körülmények úgy hozzák – tudunk-e alternatívát találni?
Gondolkodásunk mennyire szélsőséges? Csak igenek és nemek vannak, vagy látjuk-e az árnyalatokat? Amennyiben egy részfeladat meghiúsul, akkor feladjuk az egész folyamatot? Vagy tudomásul vesszük a nehézséget és korrigálunk?
Szerencsére a „brit tudósok” már ezt is vizsgálták. Azok, akik hagytak némi mozgásteret maguknak, jobban jártak, mint azok, akik végletes gondolkodást folytattak.
„Nem tökéletesnek kell lenni, csak jobbnak, mint tegnap voltunk.”
A testépítők világában ismert az IIFYM (If it fits your macros) rövidítés, amit úgy fordíthatunk, hogy „ha belefér a makrotápanyagaidba…”. A rövidítés a kétezres évek végén, a bodybuilding.com-on született Eric Koenreich virtuális tollából. Keletkezését a frusztrációnak köszönhetjük. Annyira sokszor kérdezték a fórum tagjai, hogy ehetnek-e ezt vagy azt az adott edzési szakaszban, hogy a moderátorok és a szakértők valami frappáns és rövid válaszon kezdtek elmélkedni, mely univerzális választ adott. Így született az IIFYM. Persze létezik tökéletes étrend és tökéletes mozgás, de az életünk távol van a tökéletestől és ez a fajta tökéletességre törekvés egy Bryan Johnson esetében talán elérhető, de nála is csak talán.
Hosszú távú elköteleződés
Az életmódváltás nem sprint, hanem legalább maraton, méginkább ultra. Az első lépést még sokezer másik fogja követni.
Ahogy a kamatos kamat dolgozhat nekünk is, úgy ellenünk is. Nem mindegy, hogy a befektetett pénzünk kamatainak örvendünk vagy a hiteltörlesztés kamatait nyögjük.
Ne várjuk, hogy hosszú évek, évtizedek berögződései egyik pillanatról a másikra eltűnnek és a kanapékrumpli állapotból főnixmadárként feltámadva az egész napot a hegyen töltő vándorként élünk majd tovább!
Készüljünk a megingásokra!
„Aki nem tervez, az a bukást tervezi meg” – Sir Winston Churchill
Lesznek „nem jól sikerülő” napok, időszakok.
Bár karácsony is van minden évben, valahogy a társadalom többsége az utolsó egy-két hétre halasztja az előkészületeket. A rendkívüli események kevésbé kiszámíthatóan jelennek meg, úgyhogy pláne ritkán készülünk fel rájuk.
- Készülünk-e előre ezekre a napokra vagy majd akkor kapkodunk és próbáljuk menteni a menthetőt?
- Mi az a „kötelező minimum”, amit minden egyes nap megteszünk?
- Betegség? Sérülés? Családi válság? Ezen forgatókönyvekre mit tervezünk?
- Hogyan készülünk, ha elutazunk?
Az útvonalterv mellé útinapló is jár!
Praktikus, ha az életmódváltás megtett lépéseit, a nehézségeket, az erőfeszítéseket, az elért eredményeket és sikereket egyaránt rögzítjük. Ez lehet írásos emlék, de akár hanganyag vagy képfelvétel is.
Miért fontos? Egyrészt nem emlékszünk mindenre, másrészt meg hajlamosak vagyunk a negatív dolgokra emlékezni. A negatív véleményeket jobban elraktározzuk, míg a dicsérő szavakat gyakran el sem hisszük, ignoráljuk.
Amennyiben előrehaladásunkat nyomon követjük, úgy szükség szerint vissza tudunk tekinteni a már megtett útra, esetleg tudunk finomhangolni a következő szakaszra vonatkozó terveken.
