Számos daganatos (tumoros) betegség létezik, melyeket akár a kiindulási szövet típusa, akár a terjedés (áttétképzés) mértéke és az érintett populáció alapján is lehet csoportosítani. Igazából nem minden daganat jelent rákos betegséget, de a daganatos betegségek egyik csoportja a rák. Valahogy úgy, mint a rovarok és a bogarak közti kapcsolat. Nem cél, hogy onkológiai gyorstalpalót tartsunk, de van egy pár fontos támpont és információ, melyet jó tudni.
Miből lesz a daganat?
Nagyon leegyszerűsítve: osztódási zavar miatt 1(!), azaz egyetlen egy sejt osztódása nem áll le, hanem folyamatosan zajlik.
Ez a folyamat egy ideig észrevétlen, majd előbb-utóbb panaszt vagy tünetet okoz. Helytől és típustól függő, hogy mikor, de általánosságban az 1 cm3 – es méretet szoktuk mondani, azaz a daganat ekkor még kisebb, mint egy kockacukor, de egy milliárd sejt alkotja. Ismétlem, a folyamat egy sejtből indult ki.
Mi okozza?
Egyrészt vannak genetikai hajlamok (ld. BRCA), de nem mindenki lesz daganatos, aki hordozza a gént. A gének aktiválódása részben környezeti, részben életmódbeli okokra is visszavezethető.
Ismerten fokozza a daganatos betegségek előfordulását – a teljesség igénye nélkül:
- sugárzás: pl. radioaktivitás, napfény
- alkohol
- feldolgozott húsok, füstölt áruk
- acrylamid fogyasztás: pl. rántott, grillezett ételek
- aflatoxinnal szennyezett ételek
- dohányfüst
- elhízás
- arzén – pl. szennyezett ivóvízből
- azbeszt
- ólom és vegyületei
Hazai helyzet a daganatok terén
Sajnos az élre törtünk, messze lehagyva másokat. Az EU-s átlaghoz képest harmadával több daganatos betegséget diagnosztizálnak hazánkban és ez nem azért van, mert annyival jobb lenne a diagnosztikai hátterünk.
Férfiaink dobogósak tüdő-, vastagbél- és májdaganatok vonatkozásában, míg a hölgyek a tüdő- és vastagbéldaganatok terén „szereztek érmet”.
Éves szinten Baja vagy Gödöllő lakosságát (kb. 32 ezer főt) veszítünk el tumoros betegségek miatt.
Mit lehet tenni? Nagyon is sokat!
A fentebbi lista alapján szokásaink és életmódunk révén hatalmas előnyre tehetünk szert. Bölcsebben megválasztott ételek, a dohányzás és az alkohol kerülése már súlyos százalékokat jelent az egyéb előnyös hatásokról nem is beszélve. A rostbevitel fokozása csökkenti a gyomor-bélrendszeri daganatok előfordulását. Az ideális testsúly elérése, az alkohol és a dohányzás kiiktatása pedig szinte minden daganattípus esélyét mérsékli. A hiányzó mikronutriensek (pl. vitaminok pótlása) szintén elengedhetetlen. Még a legnagyobb odafigyelés sem mellett sem tudunk étkezéssel elegendő mikrotápanyagot szervezetünkbe juttatni.
Mozgással nem csak a daganatok megjelenését, de az áttétek kialakulását is megelőzhetjük.
A Humán Papillomavírus (HPV) elleni oltással a méhnyakrák esélyét csökkentjük.
Szűrővizsgálatok (pl. mammográfia, vastagbél-tükrözés) révén a már kialakult, de panaszt még nem okozó betegségeket, vagy éppen az azokat megelőző állapotokat tudjuk felismerni. A korai felismerés és kezelés nagyobb gyógyulási esélyt hordoz magában!
Beteg vagyok? Miből áll a kezelés?
Komplex kérdés. Egyrészt a beteg jellemzői, másrészt a daganat molekuláris mintája, harmadrészt az elérhető/javasolt/ellenjavallt kezelési lehetőségek határozzák meg.
A bonyolultság és összetettség miatt egy személy dönt. Úgynevezett onkoteam-ek működnek az ellátóhelyeken. Itt sebész, onkológus, bel- és tüdőgyógyász vagy más érintett szakmák képviselői hoznak egy közös szakmai döntést, majd a lehetőségeket a beteg elé tárják és végül együtt indulnak el a kezelési úton. Sugár- és gyógyszeres terápiák mellett a műtéti eljárások, valamint ezek kombinációi érhetőek el.
Egyre nagyobb szerepe van a személyre szabott terápiáknak, azaz amikor a daganat genetikai jellemzőit figyelembe véve célzottan kezelik a tumort.
Sajnos az is előfordul, hogy a betegség a felismerésekor már annyira előrehaladott állapotban van, hogy a gyógyulás nem reális cél. Ekkor az úgynevezett palliatív ellátás kerül előtérbe, melynél nem a gyógyulás, hanem a lehető legjobb életminőség elérése a cél
A szakmai döntést nem csak a saját tapasztalat és tudás alapján hozzák meg. A nemzetközi tapasztalatokon alapuló ajánlások (guideline = vezérfonal), valamint bioinformatikai (szoftveres) eszközök is támogatják a folyamatot.
A Semmelweis Egyetem Senior Akadémiája is foglalkozott kérdéskörrel – főleg a bioinformatikai résszel – a tavasszal:
