Még alig csaptunk bele a nyárba, de már többször elértük a 30°C-os hőmérsékletet, sőt, június elején már bele is szaladtunk az első hőségriadóba, de mit is jelent mindez a gyakorlatban?
A hőség és a középhőmérséklet
A hőségfokozatok a napi középhőmérsékleten alapulnak. Mit is jelent a középhőmérséklet? Ugyanazt, mint az átlaghőmérséklet. Azaz adott időszakon belül mennyi a mért hőmérsékleti értékek átlaga.
Általánosságban beszélhetünk napi, heti, havi, évszakos és éves középhőmérsékletről, sőt technikailag bármilyen időtartamot választhatunk.
A figyelmeztetések és a riasztások kapcsán a napi középhőmérséklet a mérvadó.
A HungaroMet (korábban Országos Meteorológiai Szolgálat) figyelmeztetési fokozatai
A HungaroMet nem riaszt, csak figyelmeztet. A fokozatokat színekkel jelölik.
S hogy ez hogyan is néz ki részletesen, szövegesen:
„A magas hőmérsékletre vonatkozó figyelmeztetés első szintjén a napi középhőmérséklet legalább egy átlagos magyarországi vármegyének megfelelő területen (legalább egy napig) 25 és 27 fok között várható.”
Második szintű figyelmeztetést adunk ki, ha a napi középhőmérséklet legalább egy átlagos magyarországi vármegyének megfelelő területen (legalább egy napig) 27 és 29 fok között várható.
A figyelmeztetés legmagasabb szintje, amikor a napi középhőmérséklet legalább egy átlagos magyarországi megyének megfelelő területen 29 fok fölött várható.
Felhívjuk a figyelmet, hogy a hőségriasztást a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ rendeli el, melyhez felhasználja a HungaroMet előrejelzéseit, veszélyjelzéseit is.” – forrás: met.hu
A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ hőségriasztási rendszere
Szintén három fokozatú a rendszer.
I. fokozat: figyelmeztető jelzés belső használatra, kb. napi 25°C-os, vagy azt meghaladó középhőmérséklet esetén.
II. fokozat: a meteorológiai előrejelzés szerint a középhőmérséklet várhatóan legalább három egymást követő napra eléri (vagy meghaladja) a napi 25°C-ot.
III. fokozat: az előrejelzés szerint a középhőmérséklet várhatóan legalább három egymást követő napra eléri (vagy meghaladja) a napi 27°C-ot.
Az aktuális rendszert 2005 óta használjuk. A trendek alapján a középhőmérséklet tovább fog nőni, ezért idővel elképzelhető a finomhangolás, vagy akár a skála bővítése is.
A hőség, a napi középhőmérséklet hatásai
Sajnos az utóbbi években, évtizedekben egyre többször és egyre hosszabb ideig tapasztaljuk a magas középhőmérséklet hatásait.
Mivel régebben ez nem így volt, ezért sem az infrastruktúra, sem a lakosság nincs felkészülve erre. Gondoljunk csak arra, hogy mennyivel másabb az építészet vagy éppen a munkarend a mediterrán éghajlaton. A fehérre meszelt házak között laza ruházatú, gyakran széles karimájú fejfedőt viselő helyiek a legnagyobb forróságban elvonulnak, pihennek, sziesztáznak, majd a délutáni órákban lesznek újra aktívabbak.
A napi halálozás jelentősen emelkedik a középhőmérséklet függvényében. Jelenleg éves szinten kb. 800 többlethalálozási esetet kötnek össze a hőséggel.
Főleg a szív-érrendszeri betegségektől szenvedő honfitársaink nem bírják ezt a fajta terhelést. A növekvő hőmérséklet rontja a hőháztartást, emeli a pulzust. A bőrerek kitágulnak, hogy fokozzák a hőleadást, de ez a meglévő szívelégtelenséget fokozza. A magas középhőmérséklet azt is jelenti, hogy éjszaka sem hűl le kellőképpen a levegő, azaz az alvásminőségünk romlik, ami tovább fokozza a már kialakult helyzetet.
Hőség okozta ártalmak
Ha a nyári meleg okozta ártalmakra gondolunk, akkor elsőként talán a napégés jut eszünkbe, mert ez a leggyakoribb. Egyértelmű és könnyen kivédhető problémáról van szó.
Ehhez képest a hőkimerülés (heat exhaustion) és a hőguta (heat stroke) már komplikáltabb, kevésbé egyértelmű kórkép.
Mint ahogy az a fenti ábrából is kitűnik, a beteg hőszabályozása felborul, már nem képes annyira hűteni magát, hogy ne induljon el felfelé a testhő.
Az emberi test hőszabályozása – meleg helyzetek
Testhőmérsékletünket igyekszünk 37°C körül tartani. Napszakon belül és a hölgyeknél a hormonháztartás miatt havi szinten is van némi ingadozás.
Fertőzések esetén – a kórokozó semlegesítése céljából – a testhőmérsékletet a szervezet megemeli. Ez a láz, mely egy önmagát limitáló állapot, de szoktuk csillapítani, ha a beteg általános állapotára rossz hatással van a láz. Itt gondolhatunk egy bágyadt gyermekre, vagy éppen egy szív- és/vagy tüdőbeteg, idős páciensre, akinek a szervezete nem bírja már ezt a megterhelést.
Létezik még egy kifejezés a magasabb testhőre – ez a hipertermia. Az a különbség a láz és a hipertermia között, hogy a lázat az agyi hőszabályozó rendszer révén generáljuk, míg a hipertermiát a környezeti hőhatások okozzák, anélkül, hogy a szervezetünk ezt tudná szabályozni.
A hőkimerülés és a hőguta is hipertermiás állapot.
Testünk hőt termel egyrészt az alapanyagcsere, másrészt izommunka által
Testünk a feleslege hőt leadhatja
- párolgás
- vezetés
- áramlás
- sugárzás révén.
Hogy ezek a hőleadások mennyire hatékonyak, az a környezettől függ. Magas páratartalom esetén például nem tudunk hatékonyan verejtékezni. Az áramlás fokozása (pl. ventilátor) 35°C felett már nem hatékony. A ruházat akár mind a négy hatékonyságát is csökkentheti.
Hőártalmak megelőzési lehetőségei
A folyamatos, bőséges folyadékbevitel az első lépcső. Ezzel a verejtékezés meg tud valósulni. Ezért is kötelező az ún. védőital biztosítása a munkahelyeken. Bár átmenetileg jó ötletnek tűnhet, nem javasolt alkoholt fogyasztani a nagy melegben.
Az étkek legyenek könnyen emészthetőek és lehetőleg lédúsak. Gondolhatunk itt levesekre, salátákra, párolt fogásokra.
Lehetőség és munkakör függvényében a jól szellőző, laza ruházat szintén sokat tud segíteni mind a hőleadás, mind a komfort szempontjából. A fejvédelmet – például egy széles karimájú kalap formájában – ne feledjük!
Bár az akár napi többszöri zuhanyzás, akár csak óránkénti arcmosás javasolt, a felhevült testtel medencébe ugrás határozottan tiltott.
A légáramlást tudjuk fokozni kereszthuzat kialakításával, ventilátor vagy klímaberendezés használatával.
A legmelegebbnek titulált órákban (11-15h között) nem javasolt fizikai munkát végezni – ugye-ugye, az a fránya szieszta. Szintén ide sorolnám a konyhai munkák mellőzését, merthogy a meleg, párás konyhában tüsténkedve könnyen lehet hőártalmat szenvedni.
Hosszabb távon gondolkodva a közterületek, épületek kialakítását már az éghajlat-változásnak megfelelően javasolt megtervezni. Az árnyas terek, a fák sokat segítenek a városlakóknak is. Teljesen más egy famentes utcán végigsétálni, mint egy fasorral övezetten.
TL/DR
Az egyre melegebb nyarak miatt szokásainkat, de még az építészetünket is újra kell gondolni szépen-lassan. Hőártalmak szempontjából a gyermekek, az idősek és a betegek vannak leginkább kiszolgáltatva, ezért rájuk fokozottan kell figyelni. Igyunk sok alkoholmentes folyadékot, kerüljük a fizikai terhelést és lehetőség szerint biztosítsunk árnyékos, hűvös környezetet családtagjainknak!
