Teljesen meglepő helyről indult egy kutatási kezdeményezés nemrégiben. Valószínűleg napi szinten tapasztaltak bizonyos jeleket és mintákat a dolgozók, ezért az Euronics áruházlánc 1200 fős felmérést végzett a magyarok lelki egészsége kapcsán.
Mekkora a baj? Nagy.
- A megelőző fél évben 53%-nak volt problémája a mentális egészségével
- Rendszeresen csak a fiatalabbak és a nők foglalkoznak ezzel a területtel
- A válaszadók 88%-a szerint nem elfogadó a társadalom a mentális betegségekkel élőkkel szemben
- Sokan szégyellik helyzetüket és emiatt segítséget is nehezen kérnek
- csak 8-9% fordul szakemberhez
- Stresszkezeléssel, természetjárással, alvással próbálják gyógyítani magukat
- Meditálni 8% szokott
- mint ahogy pszichológushoz is 8% jár.
Mindezek a számok úgy érdekesek főleg, hogy a válaszadók 14%-a – saját bevallása szerint – nem képes egyedül megküzdeni saját helyzetével.
Az Euronics megközelítése
Felismerve, hogy egy össztársadalmi problémáról van szó – a társadalmi felelősségvállalás jegyében – három fő területre összpontosítanak:
- pánikroham
- verbális abúzus
- neurodiverzitás.
Ezek közül talán a pánikroham a legismertebb. A verbális abúzus nehezebben megfogható és a szükségesnél nagyobb tolerancia alakult ki ezügyben. A neurodiverzitás kapcsán pedig az átlagember valószínűleg nem is tudja, hogy mire gondoljon.
A neurodiverzitás
A felmérés alapján a válaszadók 60%-a nem ismeri a kifejezést, pedig egyes ide tartozó állapotokról (pl. autizmus, ADHD) már biztos hallottak.
A neurodiverzitás a szokványostól vagy éppen többségitől (neurotipikustól) eltérő agyi működéssel járó állapotok gyűjtőfogalma. Beletartozik az eltérő érzékelés, a nem szokványos társas érintkezés, de a megváltozott fókuszállapot és egyes motoros elemek is.
Nem mai darab, de az Esőember c. filmben is egy autista karaktert ábrázolnak, aki:
- nem tud felszállni a repülőre a zajok miatt
- nehezen teremt szociális kapcsolatokat
- egy pillanat alatt megszámolja a kiborult fogpiszkálókat
- megtanulja a telefonkönyvet a G feléig
- számolja a lapokat a kaszinóban
- és szereti, ha szabályosan helyezkednek el a dolgok az asztalon
Konkrét lépések
Az áruházlánc sajátosságai miatt a meglévő erőforrásaikat használták. A bemutatott tévékészülékeken futnak a figyelemfelhívó kampányvideók.
Íme a verbális abúzusos:
Hogy ne csak a maguk feje után menjenek, több civil szervezettel is együttműködnek. Ez egyrészt segít a szakmailag hiteles kampány megvalósításában, másrészt az érintetteknek is megvan a továbblépés lehetősége.
Ahogy egyre jobban terjed a Billog Burger és a vendéglátósok segítségkérést lehetővé tevő kampánya, úgy talán neurodiverz embertársainkra is egyre nagyobb figyelem jut. Szintén jó gyakorlatként említeném a Decathlon csendes óráit.
És az egészségügyben dolgozó lelkek?
Európában minden harmadik orvos és ápoló depressziós. Magyarországon úgy minden második. Öngyilkossági gondolatai a dolgozók 10%-ának voltak.
A hosszú, testileg és lelkileg is terhelő munkaórák mellett a gyakori verbális bántalmazás mellett a fizikai bántalmazás sem ritka. Nem véletlen, hogy oly sok helyen bele lehet futni a fokozott büntetési tételt említő plakátokba.
Az európai egészségügyi dolgozók közel 80%-a, míg a Heim Pál kórház (figyelem: ez egy gyermekkórház) sürgősségijén dolgozó kollégák 100%-a (!) tapasztalt már felé irányuló agressziót munka közben.
Viszonylag nagy a szórás, hogy a munkát mennyire érzik jelentőségteljesnek, hogy van-e egyensúly a munka-magánélet vonatkozásában és hogy érzetük szerint jól élnek e.
Mit hozhat a jövő?
A fentebb említett kampányok és az egyre növekvő odafigyelés remélhetőleg szépen-lassan meghozza a kívánt eredményeket. De ahogy a hazai többségi társadalom még mindig keveset foglalkozik a testével, úgy a lelki gondokra való odafigyelés még jobban el van maradva.
A kulcs talán az lehet, ha a szűk környezetünkben odafigyelünk a jelekre és segítünk embertársainknak, kollégáinknak… főleg, ha hagyják.
