Sajnos napjainkban népbetegség a magas vérnyomás (a hipertónia), ami miatt gyakran kerül fókuszba. Szintén sajnos – többnyire – csak a mért értekeket pofozzuk gyógyszeresen az egészséges tartományba, de ettől még a kiváltó ok továbbra is ott marad a háttérben…
Nézzük végig, mit tekintünk magas vérnyomásnak, miért veszélyes valamint hogy mit tudunk tenni a korrekció érdekében!
A Wikipédia szerint „a hipertónia, más néven magas vérnyomás, vagy néha artériás hipertónia elterjedt krónikus kóros állapot, amelynek során emelkedik a vérnyomás az artériákban. Ehhez az emelkedéshez a szívnek a szokásosnál több munkájába kerül a vér erekben való keringtetése. A vérnyomás megállapítása két méréssel, a szisztoléssel és a diasztoléssel történik, ami attól függ, hogy a szívizom éppen összehúzódik (szisztolés) vagy ellazul (diasztolés) a szívverések között. A normál vérnyomás nyugalmi állapotban 100–140 Hgmm szisztolés (felső érték) és 60–90 Hgmm diasztolés (alsó érték) tartományon belül van. A magas vérnyomás ismérve, hogy az artériás vérnyomás tartósan meghaladja a 140 Hgmm szisztolés, illetve a 90 Hgmm diasztolés értéket.”
A célértékek időnként változnak és régiónként is eltérhetnek (pl. az európai és az észak-amerikai kardiológiai társaság néha 5-10Hgmm-rel odébb húzza meg a határokat). S igen, ma már nem higannyal mérjük, de a mértékegység továbbra is higanymilliméter. Szerencsére itt nincs eltérés a metrikus és a birodalmi rendszer között!
A vérnyomása mindenkinek ingadozik. Álmunkban kevesebb, míg cementes-zsákot cipelve több szokott lenni. Csak az esetek 5-10%-ában jelentkezik magas vérnyomás egy másik betegség vagy szervkárosodás talaján. A maradék 90-95% „csak úgy” kialakul…
Mérés: a mandzsetta felfújásával elzárjuk az ereket, megszűnik az áramlás (azaz pulzus sem mérhető a mandzsettától távolabb eső szakaszon). A mandzsetta nyomását csökkentjük, s egyszercsak lesz pulzus vagy fonendoszkóppal hallható zörej vagy oszcillométerrel mérhető lökéshullám. Ennél a pillanatnál határozzuk meg a „felső”, azaz a szisztolés, a szív összehúzódása által generált nyomást. A mandzsetta nyomásának további csökkentésével a zörejt okozó turbulens (örvényes) áramlás laminárissá (rétegessé) szelídül. Ekkor határozhatjuk meg az „alsó”, diasztolés értéket. Értelemszerűen a szív elernyedésekor ennyi a vérnyomásunk. A „harmadik” vagy „legalsó” érték pedig a pulzus, azaz a percenkénti szívfrekvencia értéke.
A szabályos vérnyomásmérés rendelői körülmények között szinte soha nem tud megvalósulni, ezért manapság (mivel maga a vérnyomásmérő relatív könnyen elérhető) inkább az otthoni mérésekre hagyatkozunk, vérnyomásnapló vezetését szoktuk kérni a betegektől. A szűrő jellegű mérések pedig vérnyomásbeteg rokonok és barátok látogatásánál tud megvalósulni például. Személy szerint én a munkahelyemen szoktam méricskélni… leginkább munkakezdés előtt.
Eleinte tünete ritkán jelentkezik a betegségnek, ezért alattomos, lappangó kórságként tekintünk rá. A rendszeres szűrés (azaz mérés) ezért is fontos.
A vérnyomásbetegség pusztítja az ereket, főleg a kis ereket, melyek a szív, az agy, a vesék, a genitáliák területén találhatóak, azaz előbb utóbb egy demens, impotens, veseelégtelen, vak betegünk lesz. Csodás jövőkép.
A másodlagos vérnyomásbetegséggel most nem foglalkozunk. Frissen felfedezett hipertóniás betegeknél van egy pár tétel a listán, amit ki kell pipálni. Ezek a vizsgálatok segítenek kizárni a magas vérnyomás másodlagos létét.
A „csak úgy” kialakuló elsődleges vérnyomásbetegség kapcsán nem mehetünk el az úgy nevezett hajlamosító tényezők mellett, mint például:
- túlsúly
- mozgáshiány
- rossz alváshigiéné
- étkezési okok
Nini, ezekkel már lehet kezdeni valamit!
Mint ahogy edzéstervet sem adunk látatlanban, úgy itt sem adható egy mindenkire igaz válasz.
Alapjáraton igaz, hogy kezeletlen/gondozatlan/… magas vérnyomásnak nem tesz jót a (túl)erőltetés, akár súlyzózól, akár sprintelgetsz vagy éppen cementeszsákokat cipelsz a negyedikre, mert nincs lift. A nyugalomban is magas vérnyomás ekkor kap még a nyakába, ami egyrészt tovább károsítja az ereket, másrészt hirtelen problémákat is tud okozni – pl. egy stroke képében.
Aki kanapékrumpliként tengeti a mindennapjait… nos, keljen fel és járjon, majd lépcsőzzön, majd kocogjon… minél többször, minél hosszabban. A saját testsúlyos edzések szép, ütemes előrehaladtával lehet majd beszélgetni a súlyzók használatáról.
Amennyiben nincs rendben az alvás, akkor itt az ideje rendberakni! Erről Petra írt szépen hosszan.
A stresszmenedzsment terén a meditáció, mindfulness, de akár egy mezei légzőgyakorlat is sokat tud segíteni.
Az alkohol nem segít… vagyis de. Rövid távon tud vérnyomást csökkenteni, de hosszú távon emel. Plusz rontja az alvás minőségét, azaz további emelést generál.
Hacsak nem vagyunk koffein-érzékenyek, akkor a tartós fogyasztás nem okoz vérnyomásemelést. Valahol napi 2-400mg között lehet a tartós fogyasztás plafonja. A neurológusok alacsonyabban húzzák meg a limitet, mint a kardiológusok.
Zárásként:
- egy mérés nem mérés, de ha többször is, otthon is a normáltartomány felett van a vérnyomás, akkor irány a háziorvos
- egy 50kg-os, 160cm magas nőnek, aki általában 90/60Hgmm-rel él, nos… neki a 120/80Hgmm is okozhat már panaszt
- ha átmenetileg kell is gyógyszer, megfelelő életmódbeli változtatásokkal jó eséllyel csökkenthető, elhagyható lesz
- a „kardio” mozgások, főleg gyakrabban és hosszabb ideig űzve csökkentik a vérnyomást
