Testünkben, testünkön többszáz féle mikroorganizmus dolgozik, él, lakozik. Sőt, elvileg többen vannak ők, mint a saját testi sejtjeink. Ami pedig különösen izgalmassá teszi ezt a helyzetet, hogy bár a mindennapokban törekszünk a minél nagyobb tisztaságra, ha őket elveszítjük, akkor nagy bajban vagyunk.
A mikrobiom létrejötte
Amikor megszületünk, a tényleg steril anyaméh kényelmes meleg környezetéből egyből a mikroorganizmusoktól hemzsegő, hideg külvilágba kerülünk. Hüvelyi úton történő szülés esetén már egyből „magunkra vesszük” az anyai hüvely flóráját (megj.: ezért is vannak kötelező anyai szűrővizsgálatok a várandósság során).
Bélflóráról sem beszélhetünk a születés utáni pillanatokban, de minden egyes levegővétellel, minden egyes szoptatás során magunkhoz veszünk mikroorganizmusokat is. Ezek egy része a légutakban, egy részük pedig a tápcsatornában telepszik meg. Azok a baktériumok, melyek túlélik az emésztést, a gyomor savas környezetét, előbb-utóbb lejutnak a vékony-, majd a vastagbélbe, hogy ott őrizzék a bélfal épségét: egyrészt fizikai gátat képeznek a kórokozók bejutása ellen, másrészt az általuk termelt anyagok nem engedik a kóros mikroorganizmusok szaporodását, harmadrészt pedig erőteljes küzdelem zajlik a táplálék iránt.
Ideális mikrobiom?
Jelenleg még csak sejtéseink vannak, de messzemenő következtetéseket nehéz volna levonni. A tényleges bélbaktériumokról csak nemrégiben kezdtek el valós adatok gyűlni. Miért is? Nos, régebben a székletből vett mintát tenyésztettük és a mikrobiológiai laborban növekvő baktériumokat határoztuk meg, mint „bélbaktériumok”.
Igen ám, de kimaradt egy kis apróság. A beleinkben oxigénhiányos a környezet. Amikor a széklet a szabad világba és egyben oxigéndús környezetbe kerül, a benne lévő baktériumok jó része elpusztul. A halott baci meg nem tenyészthető.
Az utóbbi évtized változást hozott e téren is. Már nem a mintát tenyésztjük, hanem a mintában lévő örökítőanyagot (DNS, RNS) vizsgáljuk és ez alapján rakjuk össze, mi is alkotta a bél mikrobiomját.
Sajnos még igen drága az örökítőanyag vizsgálata, ezért nem a napi rutin része. Kutatási projektek vagy tehetősebb páciensek révén egyre több embertársunk széklete kerül vizsgálatra és így a sok-sok adatból előbb-utóbb összefüggések alakulnak ki, majd következtetéseket vonhatunk le.
Kicsit a Humángenom-projekthez tudmán hasonlítani ezt a folyamatot. Akkor az volt az egyik ígéret, gondolat, hogy ha megismerjük a teljes emberi örökítőanyagot, akkor tudni fogjuk, hogy kinek milyen betegségei lehetnek és ezeket akár génsebészeti úton is tudjuk majd kezelni. Gattaca, valaki?
Namármost azóta azt is megtudtuk, hogy hiába van ott egy gén, az nem biztos, hogy működésbe is fog lépni (expresszió). Ehhez általában kell valamilyen hatás. A környezeti tényezők mellett az életmód is meghatározó lehet. Az egyik ilyen érdekesség a BRCA-mutáció, melynek megléte nagy valószínűséggel tud petefészek- és emlőrákot okozni. Méghozzá olyannyira, hogy Angelina Jolie a génhordozás és a családi anamnézis miatt kettős – preventív – melleltávolító műtéten esett át. Vitatott, hogy ez volt-e a jó döntés, de az szinte biztos, hogy a mellrák esélyét nullához igen közelre csökkentette.
Immunrendszerünk és a mikrobiom
Az immunrendszer jelentős (kb. 75%-nyi) része a beleinkben található. Az egyéni változók és a viszonylag nehézkes méricskélés ellenére hatalmasnak, kb. teniszpályányinak (~250 négyzetméternyinek) becsülik az emberi bélrendszer felszínét. Ezen a területen zajlik a tápanyagok bontása, felszívása és minden, ami az életben maradáshoz szükséges.
A „baráti erők” a már fentebb említett módszerekkel gátolják a kórokozók megtelepedését és felszívódását.
A bél-agy tengely
Szintén egy érdekes kutatási terület az ún. bél-agy tengely (angolul gut-brain axis, azaz GBA). Az eddigi eredmények alapján egy folyamatos, kétirányú kommunikáció zajlik a bél és a központi idegrendszer között.
Persze ennek vannak teljesen egyértelmű elemei, hiszen nem árt, ha tudjuk, mennyire vagyunk jóllakottak, mennyire feszülnek a belek, vagy éppen mekkora korgásokra vagyunk képesek.
Azonban ott van az a meglepő rész, hogy a bélrendszer – jórészt a mikrobiom által – befolyásolja az agyi funkciókat, az idegrendszeren belüli kommunikációért felelős jelmolekulák (neurotranszmitterek) felszabadulását is. Ezeket az utakat gyógyszeres úton is befolyásoljuk például hangulati zavarok kezelésénél. Miért is ne lehetne az efféle problémákat kevesebb gyógyszerrel és több életmódbeli változtatással kezelni?
Az is feltételezhető, hogy a mikrobiom felel az étvágy és a sóvárgás egy részéért. Azaz hosszú távon meghatározhatja a testösszetételünket is. S igen, egy stabilan kialakított, egészséges, teljes, fehérjedús, döntően növényi alapú étrend mellett kisebb százalékos eséllyel fogunk sóvárogni mondjuk a gyorséttermi fogások iránt.
Mit tehetünk a mikrobiomért?
A legfontosabb talán a „ne árts!” elvének követése. Az alkohol, a tartósítószerek, az antibiotikumok, a cukorpótlók bizonyítottan ártanak.
Ami segít az pedig a minél változatosabb, minél nagyobb mennyiségű rostbevitel, azaz minél több(féle) növényi alkotórész fogyasztása! Ezért Dr. Schwab napi fél kilogram nyers zöldség megevését javasolta.
Az európai ajánlás 30g/nap, a hazai fogyasztás kb. 10-15g/nap. A tényleges eredmények úgy 50g/nap felett kezdenek el jelentkezni. Persze ehhez nem árt bőséggel folyadékot is fogyasztani (naponta kb. 1 liter/25 testtömegkg), mert ellenkező esetben „besülhet” a rendszer.
A minél „több féle” az egyes ajánlások szerint a heti 50-féle. Ami már azért is kihívás, mert hirtelen nekifutásból nehéz felsorolni a mindennapjainkban fogyasztott, 50-féle növényt. Ha ehhez képest _nagyon_ messziről indulunk, akkor jó támpont lehet a Dr. Greger által megalkotott napi tucat rendszer, melyben a legnagyobb előnyökkel kecsegtető szokásokat gyűjtötte össze.
Dr. Greger könyvei szerencsére magyarul is elérhetőek. A bennük foglaltak még ma is megállják a helyüket és alig emlékszem fordítási hibára. A legfrissebb táplálkozástudományi eredmények pedig a non-profit szervezetének honlapján érhetőek el és persze van már Spotify podcast és Youtube-csatorna is.
TL/DR
A mikrobiom egy igen aktívan kutatott, jelenleg inkább további kérdéseket feltevő, mintsem válaszokat adó terület. Az biztos, hogy nagy szerepe van az egészséges mindennapok, a longevity területén. Egyrészt óvnunk kéne az ártalmak (mint pl. alkohol, tartósítószerek) kerülésével, másrészt meg táplálnunk javasolt a minél többféle és minél nagyobb mennyiségben, nyersen fogyasztott növényi alkotórészekkel!
