A szív-érrendszeri betegségek és a következményes halálozások kapcsán továbbra is európai éllovasok vagyunk. S míg a látvány-csapatsportok hatalmas támogatásokat kapnak, addig az egyéni testmozgást kevésbé támogatja az állam és a futás sem olcsó sport…
Ideális állapot
S ha már mozgunk, csináljuk ésszel. Az sem árt, ha fokozatosan jutunk el a kanapékrumpli szintről a maratoni távokig és az sem volna hátrány, ha mindehhez szakértő segítséget kapunk, mind edzéstechnikai, mind dietetikai, mind pedig orvosi részről.
2004. óta az amatőr sportolók orvosi engedélyét a háziorvos is kiállíthatja a az Országos Sportegészségügyi Intézet útmutatója alapján. Futáshoz például EKG, vizelet- és ortopédiai vizsgálat javasolt. Nagyon fontos apróság, mely felett gyakran átsiklanak:
Búvárkodáshoz búvárorvosi vizsgálat kell! Sem háziorvosi, sem sportorvosi nem megfelelő, csak és kizárólag a búvárorvosi!
Sport. Egészség. Hirtelen halál.
Mivel a lakosság jelentős része szívbeteg, ez alól a sportolók sem kivételek. A súlyfelesleg – mint motiváló tényező – alapjáraton többlet-terhelést jelent az ember szívének. Ha elkezd mozogni (akár csak lépcsőzni), ez fokozódhat. Nem véletlen és nem csak a marketing hatása, hogy oly sokan használnak pulzuspántot edzéseikhez.
Legutóbb 2018-ban volt egy igen szerencsés maratonista, aki pont két orvos közelében kapott infarktust Budapesten.
A profi sportolók sem „menekülnek”. 2021-ben a Dánia-Finnország EB-meccsen esett össze az egyik játékos, aki a korai defibrillálásnak köszönhetően maradt életben. Ezt követően a kórházban be is ültettek a páciensbe egy defibrillátoros pacemakert. Emiatt csapatváltásra is kényszerült, mert jelenleg nem minden országban lehet valaki profi focista ilyen készülékkel a mellkasában.
Megelőzés
Röviden és tömören: szépen, lassan, odafigyelve. Amit mérünk, azzal tudunk tervezni, arra van ráhatásunk.
Ultrafutók között elő szoktak fordulni célbaérést követő összeesések. Hátterükben folyadékhiány, ritmuszavar, alacsony vércukorszint is állhat. Hogy éppen melyik, ahhoz adat kell.
A profi sportolók – főleg nemzetközi szinten – nem csak háziorvosi kontroll alatt állnak, mégis elő-elő fordulnak malignus ritmuszavarok, hirtelen halálok. Focistáknál ezt például a nem folyamatos terhelésre vezeti vissza az egyik teória. Azaz ők nem folyamatosan szaladnak, hanem meg-megállnak. Ez másféle terhelés a szívnek, mint például a folyamatos futás.
Aki vérnyomásbeteg, volt már ritmuszavara vagy csak biztosra akar menni: menjen el kardiológushoz (állami ellátásban beutalóköteles), hogy csökkentse a kockázati tényezőket! Részben erről, részben az egyéb sportkardiológiai vonatkozásokról szól a Semmelweis Egyetem Szenior Akadémiájának egyik epizódja Dr. Vágó Hajnalka szakértő tolmácsolásában:
