A L’Oreal szlogenje volt – vagy talán még mai napig is az – hogy „Mert megérdemled.” A hazai egészségügyi helyzet kapcsán is ez a helyzet. Megérdemeljük, hogy mert hiába voltak intő jelek, figyelmeztető felszólalások, valahogy nem sikerült a társadalmi összefogást elérni.
Az eddigi változások
A rendszer pedig haladt tovább… szépen, apránként darálta be a köz szolgálatában ténykedő szakmákat, szervezeteket. A rendvédelmiektől elvették a korengedményes nyugdíj lehetőségét, a pedagógusok viszonylag kis önállóság mellett ténykedhetnek, az egészségügy pedig… ó, jaj. Megjelentek a félhivatásos pozíciók (RIASZ és honvédelmi alkalmazott), majd pedig jött a szolgaviszony.
Egészségügyi vonatkozásban ezek a folyamatok a hírhedt és titkos Boston Consulting javaslatot követően gyorsultak fel. Mivel állambácsi nem tudta, hányan is dolgoznak a rendszerben, ezért elkezdték megszüntetni a párhuzamosságokat. Az ügyeleti rendszer államosítása (és így a benne lévők szolgálati jogviszonyba terelése), a személyes közreműködői szerződések meg nem hosszabbítása, valamint a hírek szerint hamarosan szintén újraállamosodó betegszállítás is ebbe az irányba mutat. Hiszen ha mindenki az államnak dolgozik, akkor tudjuk, hogy hány emberrel lehet az államtitkári Excel-táblák celláit feltölteni.
Konfliktuszónák
Nem segít a helyzeten, hogy a betegeket félretájékoztatják. A milliókat hazatalicskázó hálátlan dög orvosok a paraszolvencia büntetése óta alig hajlandóak dolgozni… miközben nem egy helyen a betétdíjas palackok visszaváltásából került kéztörlő és WC-papír a tartókba.
Ezen szegény, félretájékoztatott betegek és hozzátartozóik „éles helyzetben” kapnak gyorstalpalót a lehetőségekről, vagy éppen azok hiányáról.
Szerencsére a „Hála nem pénz” c. kiadványra és terjesztésére volt keret.
A remény kampánya
No, és akkor a MOK-os kampány… Nagyon örülök neki, hogy van! Beszéljünk a helyzetről, az alulfinanszírozottságról, a megelőzhető halálokról… DE ha hirtelen elkezdik locsolni a pénzt az egészségügyre, hazatérnek a migráncsdoktorok és Ausztria helyett pl. Dombóvárra mennek az ápolók, akkor is még csak a tűzoltásnak kezdtünk neki.
A hosszabb távú cél az volna, hogy minél kevesebb legyen a beteg és ezt nem a tégla-alapú egészségügyi rendszer fogja biztosítani!
Oktatás-oktatás-oktatás… minőségi ételek fogyasztása, káros szenvedélyek eliminálása, testmozgás, optimális testsúly elérése… Unalmas? Igen, de működik.
Hogy mikorra lesz látható eredménye? Alsó hangon tíz év… de ha nem kezdjük el, akkor csak tolódni fog. Addig meg romlik az állapot, s mind többen lesznek betegek, akik ispotályos ellátásra fognak szorulni, mert alapellátás… nos… az már nincs.
